Csúcstechnológia

A blog azokkal a különleges technológiákkal, érdekességekkel foglalkozik, amelyek a tudomány mai állása szerint a technológia élvonalába tartoznak. Csúcstechnológiának nevezzük azokat a technikai újításokat, találmányokat, melyek messze meghaladják a saját korukat. Jó szórakozást!

Etarget

FRISS BLOGOK

Etarget3

NAPTÁR

október 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31
Google Pagerank mérés, keresooptimalizálás

statcounter

Etarget2

linkcsere

Robot tengeralattjáró védi majd a Nagy-korallzátonyt

neney 2018.09.09. 09:00

A korallevő töviskoronás tengeri csillag (Acanthaster planci) levadászására és megölésére képes robot-tengeralattjárót fejlesztettek ki ausztrál kutatók a Nagy-korallzátony védelmére.

Képtalálat a következőre: „nagy korallzátony”

A Queenslandi Műszaki Egyetem (QUT) szakemberei a Google cég anyagi támogatásával készítették el a RangerBot névre keresztelt eszközt, amely „robotjárőrként” védené a világ legnagyobb koralltelepét.

A kutatók szerint a RangerBot, amelynek üzemideje nyolc óra, a korallzátonyok olyan szintű megfigyelését és feltérképezését teszi lehetővé, amelyre korábban nem volt lehetőség.

„A RangerBot a világ első olyan víz alatti robotrendszere, amelyet kifejezetten a korallzátonyok környezetébe terveztek és, amely kizárólag robotlátásra támaszkodik a valós idejű navigáláshoz, az akadályok kikerülésekor és a tudományos feladatok elvégzésében” – mondta Matthew Dunbabin, az egyetem professzora a tengeralattjáró pénteki bemutatásakor.

„Ez a többfunkciós vízi drón a korallzátonyokra fenyegetést jelentő tényezők egész sorát, úgy mint a korallfehéredést, a vízminőséget, a betolakodó fajokat, a szennyezettséget és az eliszaposodást is képes folyamatosan figyelni” – tette hozzá a szakember.

A robotjárőr képes továbbá észlelni és végezni is a korallevő töviskoronás tengeri csillagokkal. A ragadozók elpusztítására egy halálos injekciót használ, amely azonban nem jelent veszélyt a korallzátony többi lakójára nézve.

Ezek a tengeri csillagok az utóbbi időkben jelentősen megszaporodtak a környezetszennyezés és a mezőgazdasági termelés következtében a nyílt vizekbe kerülő anyagok miatt. Egy kifejlett töviskoronás tengeri csillag akár az egy méteres átmérőt is elérheti, és gyorsabban pusztítja a zátony korallállományát, mint ahogy az regenerálódni tudna.

Az Ausztrália keleti partjainál 2300 kilométer hosszan elnyúló zátonyt az elmúlt években a töviskoronás tengeri csillagok invázióján túl üledékképződés, a vízminőség romlása, az óceánvíz savasodása, 2016-ban és 2017-ben pedig többször is tömeges korallfehéredés sújtotta, ami a szakértők szerint helyrehozhatatlan károkat okozhatott.

Szólj hozzá!

Nem mehetett szabira ezért modernizálta a világot

neney 2018.09.03. 08:47

Jack Kilbyt nem engedték el a munkahelyéről 1958 nyarán, unalmában megalkotta az integrált áramkört, amivel szó szerint átformálta a világot és azt, ahogy élünk.

Noha különböző számítógépeket már az 1940-es évektől egyre nagyobb számban építettek, sokáig úgy tűnhetett, a „gondolkodó gépek” csak a hadsereg, az állami szervek és a nagyvállalatok játékszerei lesznek, hiszen egészen az 1960-as évekig ezek előbb egész termeket, később szobákat foglaltak el, karbantartásuk pedig mérnökök hadának adott munkát.

A méret csak az egyik probléma volt, a másik gondot az jelentette, hogy ugyan az 1940-es években feltalált tranzisztorok és más elemek felhasználásával csodálatosan bonyolult áramköröket lehetett építeni, minden egyes újabb komponens növelte a bonyolultságot és ezzel a hibalehetőségek számát is.

Ennek, a „nagy számok zsarnokságának” is nevezett problémának a megoldása foglalkoztatta a Texas Instruments informatikai cég fiatal, újonnan belépő alkalmazottját, Jack Kilbyt is. Ideje pedig volt gondolkozni 1958 nyarán, mivel újoncként munkatársaival és főnökeivel ellentétben még nem volt jogosult kivenni nyári szabadságát, így nyugodtan rajzolgathatott az asztalánál.

Physics Nobel Prize winner Jack S. Kilby from USA poses during a photo session at the Swedish Academy in Stockholm, 09 December 2000. The awarding ceremony will take place in the Stockholm Concert Hall tomorrow and the banquet later on in the evening in the City Hall of Stockholm.    (FILM, SWEDEN OUT)   AFP PHOTO EPA/PRESSENS BILD/HENRIK MONTGOMERY / AFP PHOTO / SCANPIX SWEDEN / HENRIK MONTGOMERY

A fiatal mérnök terve az volt, hogy az áramkör különböző egységeit ugyanabból a félvezető anyagból készíti el, majd ezeket egyetlen lapkára építi össze.

Az alapötlet nem volt újdonság, a lehetőséget korábban már többen is felvetették, ezért amikor augusztus végén Kilby főnöke visszatért a pihenésből, szkeptikusan futotta át az ifjú titán rajzait, majd annyit mondott, akkor hiszi el, ha működő prototípust lát. Kilby munkához látott, és alig két hét alatt el is készült a terv megvalósításával, a tesztelhető, működő integrált áramköri lapot 60 éve, 1958. szeptember 12-én mutatta be a cég vezetőinek.

Ez a nap tekinthető tehát a következő évtizedek számítástechnikai forradalmát lehetővé tevő integrált áramkör (IC) megszületési dátumának, Kilby munkásságát pedig 2000-ben fizikai Nobel-díjjal is elismerték. Azonban a forradalom nem kezdődött el azonnal. A Texas Instruments mérnöke nehezen kezelhető és drága germániumot használt az áramkör megépítéséhez, megoldása pedig számos gyermekbetegséggel is küzdött.

A vele párhuzamosan dolgozó és saját IC-jével nagyjából fél évvel később elkészülő Robert Noyce, a Fairchild Semiconductor kutatója ezek közül számosat megoldott, ráadásul ő szilíciumot használt – a két cég viszont hosszan tartó szabadalmi pereskedésbe bonyolódott a találmány kapcsán. De nem csak ez okozta az integrált áramkörök terjedésének lassúságát, hanem az is, hogy az iparág szereplői sokáig nem láttak fantáziát az inkább ügyes, bemutató célú játéknak tekintett IC-kben.

Az áttörést végül két dolog hozta meg: a hadsereg felismerte a technológiában rejlő lehetőségeket, és hamarosan százával rendelte az integrált áramköröket az interkontinentális rakéták vezérlőegységeibe, később pedig az Apollo-program eszközeibe. A tömeggyártás pedig lehetővé tette az ár csökkentését, így egyre inkább elérhetővé vált az újdonság. A másik nagy lépés Kilby egy újabb találmánya, a zsebszámológép volt.

A szintén IC-ket használó eszköz szó szerint kézzel fogható közelségbe hozta a jövőt a széles tömegek számára is, innen pedig már nem volt megállás, az 1970-es években már tízezer tranzisztort tudtak egyetlen áramköri lapra összezsúfolni, 2005-ben az egymilliárdos határ is megdőlt, a technológia elméleti korlátait csak mostanában kezdi feszegetni az iparág.

Szerintem csupán pár ember létezik, akiknek a munkája valóban átformálta a világot és azt, ahogyan élünk: Henry Ford, Thomas Edison, a Wright-fivérek és Jack Kilby. Ha létezik egyetlen találmány, amely nemcsak az iparágunkat, hanem az egész világot megváltoztatta, az az integrált áramkör volt - mondta Kilby 2005-ös halála után Tom Engibous, a Texas Instruments igazgatótanácsának elnöke.

Szólj hozzá!

Avatar megy iskolába a beteg gyermekek helyett

neney 2018.08.28. 09:53

A robotika jövőbeli térhódításának egyik kulcsterülete lehet a segítő robotok elterjedése. Az okos és kommunikatív gépek a krónikus betegek, idősek számára is fontos kapcsolódási pontot jelenthetnek, és csökkenthetik az elszigeteltséget.

Hollandiában több mint 19 ezer olyan gyermek van, aki krónikus, hosszan tartó betegség miatt nem tud iskolába járni. Az egészségügyi problémák mellett ilyenkor fennáll a kockázata, hogy a gyermek szociálisan is elszigetelődik, ami hátrányosan érintheti a fejlődését, és viselkedési, pszichés problémákat is okozhat.

A norvég No Isolation azt tűzte a zászlajára, hogy a modern technológia adta lehetőségeket a segítségnyújtásra használják fel, és olyan területeken kamatoztassák, ahol valóban sokaknak javíthatnak az életminőségén. A startup szakemberei éppen ezért kifejlesztettek az iskolások számára egy avatar robotot.

Karen Dolva, a No Isolation ügyvezetője kiemelte, hogy az AV1-et azoknak a diákoknak tervezték, akiknek hosszabb ideig otthon vagy a kórházban kell maradniuk. A robot helyettük megy iskolába, és „úgymond a szemük, fülük, hangjuk lesz a tanórákon, a délutáni szakkörön vagy akár az osztálykiránduláson”.

A kisméretű készülék 26,8x17,5x12,9 centiméter, és súlya csupán egy kilogramm. Az akkumulátorai akár 8 óra üzemidőt is lehetővé tesznek. A gép 13 megapixeles kamerát kapott, és horizontálisan 360 fokos körben is képes videókat készíteni.

A Vodafone új IoT-fejlesztéssel segíti a projektet

A távközlési vállalat Hollandiában és Európa nagy részén is együttműködik a No Isolation céggel. A közös munka célja, hogy biztosítsák a megfelelő hálózati kapcsolatot a gyermekek és a robotok között. Ezt pedig az új dolgok internete technológia segítségével tudják megvalósítani.

A holland Vodafone technológiai igazgatója elmondta: „a gyermekek valóban úgy érzik, mintha ott lennének, ahol az avatarjuk. Ennek a megteremtéséhez pedig mindenképpen szükséges egy megbízható, kiváló minőségű videókapcsolat. A ’hagyományos’ IoT-megoldások általában kis mennyiségű adatokat továbbítanak. A Vodafone viszont egy olyan speciális IoT-szolgáltatást is fejlesztett, amely nagy mennyiségű adatok folyamatos továbbítására is képes. Ezt használja az AV1 is a videostreamingek küldésénél”. A készülék képes a Wi-Fi és 4G hálózatokhoz kapcsolódni, valamint titkosított csatornán keresztül küldi az adatokat a gyermek okostelefonjára vagy tabletjére.

Már több mint 400 robot „állt munkába” hét európai országban. A No Isolation abban bízik, hogy a Vodafone-nal való együttműködésnek köszönhetően világszerte egyre több érintett diáknak tudnak majd segíteni.

Idősek számára fejlesztett robot lett az év innovációja

A segítő gépezetek térhódítására egy másik példa az ElliQ. A robot év elején a CES szakkiállításon a legjobb innovációnak járó kitüntetést nyerte el a Smart Home kategóriában.

Az izraeli fejlesztés célja, hogy segítsen az időseknek megőrizni a szellemi-fizikai aktivitásukat, emellett a családok kapcsolattartásában is fontos szerepet játszhat a digitális szakadékok áthidalásával. Az ElliQ a személyre szabott szolgáltatás jegyében például kiismeri a felhasználó szokásait, ízlését, majd pedig ezzel összhangban ajánl digitális tartalmakat.

A „személyi asszisztens” mozgásra is buzdítja az időseket, emlékeztet a gyógyszerek bevételére vagy a programokra, orvosi vizsgálatokra is. A robotot ráadásul szándékosan úgy tervezték meg, hogy a „természetes kommunikáció” jegyében emberi érzéseket tükrözzön hangok, testbeszéd, fények és képek segítségével.

Szólj hozzá!

Forradalmi üzemanyag az Audinál

neney 2018.07.14. 09:24

Az Audi már teszteli a 34 százalékban a cukorrépa feldolgozásának melléktermékeiből származó, új módszerrel előállított biokomponenssel kevert benzint az A4-esben.

Kapcsolódó kép

A francia Global Bioenergies által kidolgozott eljárás a cukorrépa feldolgozásakor keletkező, nem ehető melléktermékeket hasznosítja bioüzemanyag előállítására, vagyis nem von el közvetlen forrásokat az élelmiszer termeléstől.

Az áprilistól tesztelt biobenzin alapanyaga a Global Bioenergies németországi üzeméből származik, az üzemanyag-komponenssé történő átalakítás folyamatában a német Fraunhofer Institute is részt vett. A társaság számos szabadalommal rendelkezik a mezőgazdasági hulladékokban található cukrot izobuténné, egy általában kőolajból előállított szénhidrogénné átalakító baktériumokkal kapcsolatban.

A cukorrépából előállított keverék nagy előnye például a bioetanollal szemben, hogy bármelyik autóban használható, a motor mindenfajta átalakítása nélkül.

Szólj hozzá!

Rangsorolták a leggyorsabb szuperszámítógépeket

neney 2018.07.08. 08:39

Az 500 leggyorsabb között többségben vannak a kínai rendszerek, a lista első két helyét pedig még mindig őrzik. Japán is előrébb lépett. Az USA nem áll túl jól.

Immár 50. alkalommal frissült a világ leggyorsabb szuperszámítógép fürtjeit gyűjtő lista, amely az 500 leggyorsabb konfigurációról ad képet. Ez a lista júniusban és novemberben frissül, jelentősége pedig hatalmas, hiszen megmutatja, mekkora számítási teljesítményre támaszkodhatnak az egyes nemzetek.

Először érdemes néhány pillantást vetni a „nagy képre”. A TOP500-as lista erőviszonyok tekintetében alaposan átalakult, hiszen míg korábban 169-160 volt az állás az USA és Kína között az USA javára, addig most már csak 143 amerikai rendszer képviselteti magát a felsorolásban, a kínaiak azonban már 202 nagyteljesítményű rendszert tudhatnak magukénak. Ekkora lemaradásban még nem volt az Amerikai Egyesült Államok a TOP500-as lista 25 éves fennállása alatt. A további szereplők között 35 japán konfigurációt is találunk, így Kína és az Amerikai Egyesült Államok után Japán a harmadik legjelentősebb szuperszámítógép-nagyhatalom. Van még a listán 20 német, 18 francia és 15 brit szuperszámítógép-fürt is, magyar rendszer azonban nem került be az 500 leggyorsabb közé. Számítási teljesítmény terén szintén Kína vezet, ugyanis a Top500 összesített lebegőpontos számítási teljesítményének 35,4%-át adják a kínai rendszerek, ezzel szemben az amerikaiak csak 29,6%-kal járulnak hozzá a teljes képhez.

Sunway TaihuLight

A júniusi listához képest az első három helyen nincs változás: az első a kínai Sunway TaihuLight a maga 93,01 PETAFLOP/s-os elméleti maximális számítási teljesítményével, a második az ugyancsak kínai Tianhe-2 33,86 PETAFLOP/s-mal, a harmadik pedig a svájci Piz Daint. Utóbbi nagyot fejlődött, hiszen Nvidia Tesla P100-as gyorsítókártyákkal szerelték fel, így a korábbi 9,77 PETAFLOP/s-os számítási teljesítmény 19,59 PETAFLOP/s-ra ugrott.

Tianhe-2

A negyedik helyen egy új rendszer, a japán Gyoku foglal helyet. Ez egy ZettaScaler-2.2 alapú megoldás, ami PEZX-SC2-es gyorsítókártyákkal és Intel Xeon processzorokkal dolgozik. Különlegesség, hogy ennyi magot eddig még egy rendszer sem tartalmazott: a japánok újdonsága 19 860 000 maggal és 19,14 PETAFLOP/s-os teljesítménnyel várja a számítási feladatokat.

Piz-Daint

A változások hatására a negyedik helyről az ötödikre esett vissza az öt éve beüzemelt Titan, amely 17,59 PETAFLOP/s-os számítási teljesítmény elérésére képes. A hatodik a Sequoia lett a maga 17,17 PETAFLOP/s-os számítási teljesítményével, a hetedik helyre pedig a Trinity jött fel, amely korábban még a Top10-es lista utolsó helyezettje volt. Ehhez persze az is kellett, hogy a szuperszámítógép-fürtöt Intel Knights Landing sorozatú Xeon Phi processzorokkal egészítsék ki, így a 8,10 PETAFLOP/s-os számítási teljesítmény 14,14 PETAFLOP/s-ra katapultált.

A Cori a hatodik helyről a nyolcadikra esett vissza a maga 14,014 PETAFLOP/s-os számítási teljesítményével, a kilencedik pedig az Oakforest-PACS lett, amely korábban hetedik volt. Utóbbi továbbra is 13,54 PETAFLOP/s-os számítási teljesítményre képes. Az utolsó helyet a K computer foglalta el, ami a nyolcadik helyről esett vissza, teljesítménye azonban továbbra is 10,51 PETAFLOP/s.

Ahogy az a fenti listából is látszik, most először fordult elő, hogy a 10 leggyorsabb szuperszámítógép-fürt mindegyike 10 PETAFLOP/s feletti számítási teljesítményt nyújt, de a PETAFLOP/s-os határt is több rendszer lépte már át, mint fél évvel ezelőtt: 138 helyett 181. Az 500 leggyorsabb szuperszámítógép-fürt kombinált számítási teljesítménye a júniusi 749 PETAFLOP/s-os szintről mostanra 845 PETAFLOP/s-ra emelkedett, ami komoly előrelépés, hiszen egy évvel ezelőtt ez az érték még csak 672 PETAFLOP/s volt.

Szólj hozzá!