Csúcstechnológia

A blog azokkal a különleges technológiákkal, érdekességekkel foglalkozik, amelyek a tudomány mai állása szerint a technológia élvonalába tartoznak. Csúcstechnológiának nevezzük azokat a technikai újításokat, találmányokat, melyek messze meghaladják a saját korukat. Jó szórakozást!

Etarget3

FRISS BLOGOK

Etarget2

NAPTÁR

november 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30
Google Pagerank mérés, keresooptimalizálás

statcounter

Etarget

linkcsere

Nem mehetett szabira ezért modernizálta a világot

neney 2018.09.03. 08:47

Jack Kilbyt nem engedték el a munkahelyéről 1958 nyarán, unalmában megalkotta az integrált áramkört, amivel szó szerint átformálta a világot és azt, ahogy élünk.

Noha különböző számítógépeket már az 1940-es évektől egyre nagyobb számban építettek, sokáig úgy tűnhetett, a „gondolkodó gépek” csak a hadsereg, az állami szervek és a nagyvállalatok játékszerei lesznek, hiszen egészen az 1960-as évekig ezek előbb egész termeket, később szobákat foglaltak el, karbantartásuk pedig mérnökök hadának adott munkát.

A méret csak az egyik probléma volt, a másik gondot az jelentette, hogy ugyan az 1940-es években feltalált tranzisztorok és más elemek felhasználásával csodálatosan bonyolult áramköröket lehetett építeni, minden egyes újabb komponens növelte a bonyolultságot és ezzel a hibalehetőségek számát is.

Ennek, a „nagy számok zsarnokságának” is nevezett problémának a megoldása foglalkoztatta a Texas Instruments informatikai cég fiatal, újonnan belépő alkalmazottját, Jack Kilbyt is. Ideje pedig volt gondolkozni 1958 nyarán, mivel újoncként munkatársaival és főnökeivel ellentétben még nem volt jogosult kivenni nyári szabadságát, így nyugodtan rajzolgathatott az asztalánál.

Physics Nobel Prize winner Jack S. Kilby from USA poses during a photo session at the Swedish Academy in Stockholm, 09 December 2000. The awarding ceremony will take place in the Stockholm Concert Hall tomorrow and the banquet later on in the evening in the City Hall of Stockholm.    (FILM, SWEDEN OUT)   AFP PHOTO EPA/PRESSENS BILD/HENRIK MONTGOMERY / AFP PHOTO / SCANPIX SWEDEN / HENRIK MONTGOMERY

A fiatal mérnök terve az volt, hogy az áramkör különböző egységeit ugyanabból a félvezető anyagból készíti el, majd ezeket egyetlen lapkára építi össze.

Az alapötlet nem volt újdonság, a lehetőséget korábban már többen is felvetették, ezért amikor augusztus végén Kilby főnöke visszatért a pihenésből, szkeptikusan futotta át az ifjú titán rajzait, majd annyit mondott, akkor hiszi el, ha működő prototípust lát. Kilby munkához látott, és alig két hét alatt el is készült a terv megvalósításával, a tesztelhető, működő integrált áramköri lapot 60 éve, 1958. szeptember 12-én mutatta be a cég vezetőinek.

Ez a nap tekinthető tehát a következő évtizedek számítástechnikai forradalmát lehetővé tevő integrált áramkör (IC) megszületési dátumának, Kilby munkásságát pedig 2000-ben fizikai Nobel-díjjal is elismerték. Azonban a forradalom nem kezdődött el azonnal. A Texas Instruments mérnöke nehezen kezelhető és drága germániumot használt az áramkör megépítéséhez, megoldása pedig számos gyermekbetegséggel is küzdött.

A vele párhuzamosan dolgozó és saját IC-jével nagyjából fél évvel később elkészülő Robert Noyce, a Fairchild Semiconductor kutatója ezek közül számosat megoldott, ráadásul ő szilíciumot használt – a két cég viszont hosszan tartó szabadalmi pereskedésbe bonyolódott a találmány kapcsán. De nem csak ez okozta az integrált áramkörök terjedésének lassúságát, hanem az is, hogy az iparág szereplői sokáig nem láttak fantáziát az inkább ügyes, bemutató célú játéknak tekintett IC-kben.

Az áttörést végül két dolog hozta meg: a hadsereg felismerte a technológiában rejlő lehetőségeket, és hamarosan százával rendelte az integrált áramköröket az interkontinentális rakéták vezérlőegységeibe, később pedig az Apollo-program eszközeibe. A tömeggyártás pedig lehetővé tette az ár csökkentését, így egyre inkább elérhetővé vált az újdonság. A másik nagy lépés Kilby egy újabb találmánya, a zsebszámológép volt.

A szintén IC-ket használó eszköz szó szerint kézzel fogható közelségbe hozta a jövőt a széles tömegek számára is, innen pedig már nem volt megállás, az 1970-es években már tízezer tranzisztort tudtak egyetlen áramköri lapra összezsúfolni, 2005-ben az egymilliárdos határ is megdőlt, a technológia elméleti korlátait csak mostanában kezdi feszegetni az iparág.

Szerintem csupán pár ember létezik, akiknek a munkája valóban átformálta a világot és azt, ahogyan élünk: Henry Ford, Thomas Edison, a Wright-fivérek és Jack Kilby. Ha létezik egyetlen találmány, amely nemcsak az iparágunkat, hanem az egész világot megváltoztatta, az az integrált áramkör volt - mondta Kilby 2005-ös halála után Tom Engibous, a Texas Instruments igazgatótanácsának elnöke.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://csucstechnologia.blog.hu/api/trackback/id/tr2914264045

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.