Csúcstechnológia

A blog azokkal a különleges technológiákkal, érdekességekkel foglalkozik, amelyek a tudomány mai állása szerint a technológia élvonalába tartoznak. Csúcstechnológiának nevezzük azokat a technikai újításokat, találmányokat, melyek messze meghaladják a saját korukat. Jó szórakozást!

Etarget3

FRISS BLOGOK

Etarget2

NAPTÁR

november 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30
Google Pagerank mérés, keresooptimalizálás

statcounter

Etarget

linkcsere

Kiderült miért nőtt ilyen nagyra az emberi agy

neney 2018.06.20. 07:29

Számítógépes modellel fejtették meg amerikai tudósok, miért nőtt aránytalanul nagyra az ember agya az evolúció során, eredményeik szerint a legfontosabb tényezők nem társadalmiak, hanem gazdaságiak voltak: az élelem megszerzése, tárolása, eszközök készítése.

Az ember agya aránytalanul nagy, testéhez képest mintegy hatszor akkora, mint amekkorát más emlősök arányai alapján várnánk. Az egy-másfél kilogrammos szerv a test energiaszükségletének egyötödét teszi ki. Az evolúciós elmélet szerint komoly oka lehetett ilyen "költséges" szerv kialakításának és fenntartásának – írja az MTI.

Az okokat keresve a tudósok gondoltak arra, hogy az emberelődnek talán ekkora agykapacitásra volt szüksége, hogy felvegye a harcot a környezet kihívásaival, az élelem felkutatásával és tárolásával vagy az egyre bonyolultabb társadalmi viszonyokkal.

A múltban a kutatók többnyire összehasonlítással igyekeztek választ kapni a kérdésre: vizsgálták például a ma élő emberszabású majmok és az emberelődök csoportnagysága és agyuk mérete közötti összefüggést.

Nature tudományos lap friss számában megjelent tanulmány szerzői, Mauricio Gonzáles-Forero és Andy Gardner, a skót St. Andrews-i Egyetem kutatói számítógépes szimulációval keresték a választ a kérdésre. Kitaláltak – az egyszerűség kedvéért – egy csak nőkből álló populációt és követték őket az élet kihívásainak útján. Betáplálták az újszülött agyméretét, az agy és a szaporodási szervek energiaszükségletét és olyan feladatokat szimuláltak, amelyek az agyi evolúció környezeti és társadalmi kihívásokat számba vevő elméleteiben jelennek meg.

A gép azt mérlegelte, hogy az egyes gazdasági és társadalmi kihívások mennyire befolyásolták idővel az agy méretét. Azt találta, hogy a komolyabb kihívás általában nagyobb agyméretet eredményezett. A két kutató azt várta, hogy a társadalmi kihívások estek nagyobb súllyal a latba, ez volt évtizedeken át a vezető elmélet.

Meglepetésükre a modell azt az eredményt hozta, hogy az agynövekedést serkető feladatok 60 százalékát olyan tevékenységek tették ki, amikor az egyén maga küzdött a természettel, egyedül kereste, tárolta és készítette el az élelmet, állított elő kőeszközöket. 30 százalékot jelentettek azok a feladatok, ahol másokkal együttműködve szerezte meg a táplálékot, például közös vadászaton vett részt.

Az utolsó 10 százalékot az embercsoportok közötti versengés tette ki. A kulturális – többek között a nyelvfejlődési – tényezőket a jövőben tervezik modellezni. A tudósok nem gondolják, hogy ezzel az "övék az utolsó szó", inkább arra bátorítanák a többi kutatót, hogy vizsgálják számítógépes modellekkel az agyméret kialakulásának kérdéseit.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://csucstechnologia.blog.hu/api/trackback/id/tr9314048168

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.