Csúcstechnológia

A blog azokkal a különleges technológiákkal, érdekességekkel foglalkozik, amelyek a tudomány mai állása szerint a technológia élvonalába tartoznak. Csúcstechnológiának nevezzük azokat a technikai újításokat, találmányokat, melyek messze meghaladják a saját korukat. Jó szórakozást!

Etarget3

FRISS BLOGOK

Etarget2

NAPTÁR

november 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30
Google Pagerank mérés, keresooptimalizálás

statcounter

Etarget

linkcsere

Lekőrözték Amerikát a szuperszámítógépek terén

neney 2017.11.01. 11:08

Az Egyesült Államok egy ideje már gyilkos versenyben áll Kínával, az Európai Unióval és Japánnal, hogy melyikük építi meg a világ legnagyobb teljesítményű tudományos célú szuperszámítógépét. Az idei rangsorban az USA – 21 év óta először – elveszítette elsőségét, sőt az első háromban sincs benne.

Alig több mint két évtizede most történt először, hogy az Egyesült Államok nagy teljesítményű számítási – HPC – rendszerei, a 2017. júniusi rangsorolás szerint, nem kerültek be a világranglista 500 legerősebb szuperkomputerének első három helyezettje közé. Az USA legutóbb 1996-ban maradt le a versenyben három japán szupermasina mögött.

A listát a kínai Sunway TaihuLight vezeti a tudományos számítógépes kutatásokban használt mérési módszer, a lebegőpontos műveletek számának tekintetében. A komputert a párhuzamos számítástechnikai tervezésre szakosodott kínai nemzeti kutatóközpont (NRCPC) építette, a gép a teljesítményteszteken 93 petaflopos eredményt produkált, azaz másodpercenként 93 ezermilliárd lebegőpontos művelet végzésére volt képes.

Ez a teljesítmény 2016 júniusa, azaz a számítógép rendszerbe állítása óta változatlan, ami annál inkább figyelemre méltó, hogy a processzort is kínaiak tervezték. A második legerősebb szuperkomputer is kínai, a kínai nemzeti védelemtechnológiai egyetem terméke, a 33,9 petaflopos Tianhe–2, más néven Milky Way–2.

A harmadik helyet a svájci nemzeti szuperszámítási központban működő, nemrég frissített Cray XC50-es rendszer érdemelte ki a maga 19,6 petaflopjával. A frissítés jóvoltából a negyedik helyre csúszott vissza az 500-as listán az amerikai energiaügyi minisztérium (DOE) Oak Ridge-i laboratóriumában dolgozó Cray XK7 rendszerű Titan, amelynek „mindössze” 17,6 petaflop a teljesítménye immár 2012, azaz munkába állása óta.

Ha a számítási teljesítményben nem is, a szuperszámítógépek számában azért még az USA vezet a rohamosan felzárkózó Kína előtt. Az 500-as világrangsor első tíz helyezettje közül öt amerikai, s a teljes listát tekintve az Egyesült Államok 169 szupermasinát tolt be az 500 közé, ami mögött Kína csak kissé marad el a maga 160 gépével.

Más szuperszámítógépeket üzemeltető ország közül Japánban 33, Németországban 28, Franciaországban 17, Nagy-Britanniában pedig 17 teljesít szolgálatot. A top 500-as gépek túlnyomó többségében – 464-ben – az Intel Xeon vagy Xeon Phi processzorai zakatolnak, a maradékot az IBM Power vagy az AMD Opteron processzorai hajtják. A Cray rendszerei viszont a teljes lista teljesítményének 21,4 százalékát adják.

Az ötszázas zöldlistát viszont a japánok uralják. Ezek ugyan nem a legerősebb gépek, de energiahatékonyságban utolérhetetlenek. A világ „legzöldebb” szuperszámítógépe a tokiói technológiai intézetben működő Cubame 3.0, amely a globális 500-as lista 61. helyén áll.

A szuperszámítógépek piacán, illetve felhasználásuk terén dúló verseny azonban egyértelműen az Egyesült Államok és Kína között fog eldőlni – de legalábbis ide-oda billegni. A tét, hogy ki uralja majd a legnagyobb teljesítményű szuperszámítógépek következő generációját.

A versenyben alaposan lemaradó Washington belátta, hogy most már lépnie kell, s a DOE nemrégiben bejelentette: a következő három évben 258 millió dollárt fordít fejlesztésre. Az összeg hat számítástechnikai cég (AMD, Cray, Hewlett Packard Enterprise, IBM, Intel, Nvidia) között oszlik meg, s a cél az, hogy a jelenlegi amerikai csúcsgépnél legalább ötvenszer gyorsabb masinát építsenek.

A Cray által épített Titan 17,6 peta­flopos teljesítménye körülbelül annak felel meg, mintha 11,6 millió iPad Prót egyszerre futtatnánk, s a felhasznált energia elegendő lenne egy kisváros üzemeltetésére. Amerikai kormánytisztviselők már egy tavaly szeptemberben a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) és a DOE által összehívott technológiai megbeszélésen arra figyelmeztettek, hogy az ország veszélybe kerülhet, ha a szuperszámítógépek tekintetében elveszíti a vezetést Kínával szemben.

Az ilyen jellegű gépeket ugyanis a velük rendelkező országok a tudományos és üzleti problémák modellezésén és megoldásán túlmenően kódfeltörésre és nukleáris fegyverek fejlesztésére is használják – emlékeztet a The Wall Street Journal.

Egy tavaly decemberben kiadott jelentés szerint amennyiben nem emelik a kiadásokat, kevesebb mint tíz éven belül még jobban tágul az úgynevezett HPC-szakadék Kínával szemben. Ez a szakadék pedig hátrányosan érinti az Egyesült Államok fegyveriparát és nemzetbiztonsági rendszereit, és csapást mér az olyan HPC-függő iparágakra is, mint az autógyártás, a légiipar és a gyógyszerkutatás.

A jelentés arra is rámutat, hogy Kína stratégiai célnak tekinti HPC-kapacitása növelését, s legújabb szupergépe, a TaihuLight már egyáltalán nem negligálható, különösen hogy az előzőekkel ellentétben az utolsó csavarig és bitig kínai gyártmány.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://csucstechnologia.blog.hu/api/trackback/id/tr5613371909

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.