Csúcstechnológia

A blog azokkal a különleges technológiákkal, érdekességekkel foglalkozik, amelyek a tudomány mai állása szerint a technológia élvonalába tartoznak. Csúcstechnológiának nevezzük azokat a technikai újításokat, találmányokat, melyek messze meghaladják a saját korukat. Jó szórakozást!

Etarget3

FRISS BLOGOK

Etarget2

NAPTÁR

november 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30
Google Pagerank mérés, keresooptimalizálás

statcounter

Etarget

linkcsere

Nanotechnológia 8.

neney 2011.03.22. 17:49

Sajnos, a molekuláris szinten bekövetkezõ "helyesírási hibákat" sem szikével, sem gyógyszerekkel, sem csodaszerekkel nem tudjuk korrigálni. Hacsak... nem állnak rendelkezésünkre olyan nanogépek, amelyek képesek olvasni az eredeti tervet, és atomonként korrigálni a "helyesírási hibákat", nyilván, testen és sejten belülrõl. Ez a gondolatmenet talán nem is annyira fantasztikus, mint amennyire annak tûnik elsõ látásra. Minden idõk legnagyobb biológiai programja, a Humán Genom Program az emberi genetikai kód teljes "megfejtését" tûzte ki célul. A mintegy 15 éve indított program a végéhez közeledik. Ez azt jelenti, rövidesen olvasni tudjuk majd a "tervet". A következõ lépés a megfelelõ "olvasó- és javítógép" megalkotása lesz. Nyilván, ez nem lesz egyszerû. Valószínûleg elõbb könnyebben megvalósítható feladatok célul tûzésére kerül majd sor, mint például a gyógyszerek irányított célba juttatása az emberi testben, olyan nanohordozókkal, amelyek a hatóanyagot csak a megcélzott területen szabadítják fel egy testen kívülrõl érkezõ parancsra.

Egy fullerén molekulában - ez egy 60 darab szénatomból felépülõ, egy nanométer átmérõjû "focilabda" - biztonságosan tárolhatók olyan nagy reakcióképességû atomok is, mint az alkáli fémek vagy a nitrogén atom. Ismerjük már a magasabb rendû fulleréneket, amelyek nem 60, hanem 84, 240 vagy még több szénatomból épülnek fel. Ennek megfelelõen a belsejükben található "üreg" is nagyobb, befogadhat bonyolultabb molekulákat is. Tágabb értelemben azt is mondhatjuk: a technológia arra tanít meg, hogyan állítsunk elõ bizonyos elõre megfogalmazott szabályok szerint - a terv szerint - atomi elrendezõdéseket. A "klasszikus" technológiák csak atomok csillagászati számokban kifejezhetõ sokaságát tudják kezelni egy-egy lépésben, ettõl válik "megfoghatóvá" a munkadarab a makroszkopikus világban. Ha "darabosan" is, de igen bonyolult atomi elrendezõdéseket állítunk elõ.

Például, egy mûködõ autó vagy számítógép nagyon sokféle atom, jól meghatározott formával és tulajdonságokkal rendelkezõ alkatrészekbe való rendezése nyomán jön létre. Az autó acélját ércként bányászták, kohókban olvasztották, hengermûvekben formázták, forgácsolták, hogy formát adjanak neki, majd hõkezelték és a helyére szerelték. A számítógép mikrochipjét homokként gyûjtötték össze, kémiai eszközökkel visszanyerték belõle a szilíciumot, majd forró kemencékben egyetlen kristállyá kényszerítették az anyagot. Szeletelték, csiszolták, "fényceruzával" mikroszkopikus méretû, bonyolult mintázatot írtak rá, majd gondosan ellenõrzött mennyiségû idegen atomot "csempésztek" bele, hogy helyileg megváltoztassák tulajdonságait. Végül darabkákra vágták, hajszálnyi vezetékeket forrasztottak rá, tokba zárták, és belehelyezték a számára kialakított foglalatba abban a számítógépben, amelyen most ezeket a mondatokat írom.

Mindez elvégezhetõ lehet úgy is, hogy okos nanogépek egyenesen a nyersanyagból válogatják ki a szükséges atomokat és rakják össze a mikroprocesszort vagy autóalkatrészt, sokkal kevesebb energia befektetetésével, a környezetet sokkal kevésbé megterhelõ módon. Persze, ha már atomokkal tudunk "legózni", korántsem biztos, hogy ugyanazt a mikrochipet akarjuk majd összerakni, amelyet makroszkopikus technológiánkkal állítunk elõ. Valószínûleg találunk majd sokkal hatékonyabb megoldásokat is. Azt mondhatjuk: a klasszikus technológiák úgy viszonyulnak a nanotechnológiához, mint a Mount Rushmore oldalába faragott amerikai elnökök feje viszonyul a rizsszemre vésett haikuhoz. Ugyanakkor a XIX. századból a XX.-ba áthúzódott ipari forradalom által az emberek életkörülményeiben elõidézett változások valószínûleg eltörpülnek majd azokhoz a változásokhoz mérten, amelyeket a nanotechnológia és származékai idéznek majd elõ a XXI. században. Valóban forradalom elõtt állunk, a nanotechnológia forradalma elõtt
.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://csucstechnologia.blog.hu/api/trackback/id/tr241974510

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.