Csúcstechnológia

A blog azokkal a különleges technológiákkal, érdekességekkel foglalkozik, amelyek a tudomány mai állása szerint a technológia élvonalába tartoznak. Csúcstechnológiának nevezzük azokat a technikai újításokat, találmányokat, melyek messze meghaladják a saját korukat. Jó szórakozást!

Etarget3

FRISS BLOGOK

Etarget2

NAPTÁR

december 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31
Google Pagerank mérés, keresooptimalizálás

statcounter

Etarget

linkcsere

Nanotechnológia 7.

neney 2011.03.12. 17:47

Nehéz eldönteni, hogy az ûrlift gondolata hol fogalmazódott meg hamarabb: a tudomány tervezõasztalán vagy a tudományos-fantasztikus irodalom lapjain. Az alapgondolat egyszerû és vonzó. Ugyanúgy, ahogyan például a huszonhetedik emeletre nem rakétával, hanem felvonóval közlekedünk, mert így kényelmesebb és gazdaságosabb, a Föld körüli, úgynevezett geostacionárius pályára, ahol a távközlési mûholdak is keringenek, fel lehetne jutni egy olyan felvonóval, amelynek felsõ, érkezési állomása geostacionárius pályán keringõ ûrállomás. Persze, ehhez egy hosszú, 36 ezer km hosszúságú, és igen erõs "drótkötélre" lenne szükség. (A felvonó kötelének elsõsorban a saját súlyát kellene elbírnia, a hasznos teherrõl nem is szólva.) A "klasszikus" anyagok közül egyedül a gyémánt lenne képes erre. A második jelölt már a nanotechnológia származéka, az "újszülött" nanocsõ, amelynek szilárdsága meghaladja a gyémántét.

Az ûrlift ötletének mérnöki változata Jurij Arcutanov szentpétervári mérnöktõl származik, míg fantasztikus változatát a neves sci-fi szerzõ Arthur C. Clarke alkalmazta két regényében is, az Éden szökõkútjaiban, valamint a 3001 végsõ ûrodüsszeiában. A NASA komolyan vette az ötletet, mégpedig annyira, hogy két kísérletet is végrehajtottak Föld körül keringõ ûrsiklóból - egyelõre hagyományos kábelen - kibocsátott súlyokkal. A második volt sikeresebb, 1996-ban sikerült egy 21 kilométeres kábelre rögzített súlyt, a kábel teljes hosszában kibocsátani, a visszacsévéléskor azonban egy mûszaki hiba miatt a kábel elszakadt. A NASA nemcsak különleges kábelt, de nanogépeket is tervez építeni szén nanocsövekre alapozva. Az Ames kutatóközpontban szén nanocsövekbõl készült nanogépek alkatrészeit tervezgetik.

Láttuk eddig, hogy a nanotechnológia forradalmasítja azt, ahogyan kezeljük az anyagot, utat nyithat a csillagok felé, de mit hoz, hozhat azoknak, akiket nem vonzanak a csillagok vagy akiknek már a mai számítógépekbõl is elegük van, akik nem akarnak atomokkal "biliárdozni"? Bár erre ritkán szoktunk gondolni, mi magunk is atomokból épülünk fel. Mi több, az ember "tervrajza" és "gyártási utasítása" is molekuláris szinten van kódolva a DNS-ben. Azt is hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy változatlannak érzett testünk atomjai, átlagosan szólva, havonta kicserélõdnek. A cserélõdés a gyártási utasításnak megfelelõen zajlik. Persze, néhány évtizednyi idõ után hibák is becsúsznak a másolás folyamatába, ezt egyszerûbben úgy mondjuk: öregszünk.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://csucstechnologia.blog.hu/api/trackback/id/tr521974506

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.