Csúcstechnológia

A blog azokkal a különleges technológiákkal, érdekességekkel foglalkozik, amelyek a tudomány mai állása szerint a technológia élvonalába tartoznak. Csúcstechnológiának nevezzük azokat a technikai újításokat, találmányokat, melyek messze meghaladják a saját korukat. Jó szórakozást!

Etarget3

FRISS BLOGOK

Etarget2

NAPTÁR

november 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30
Google Pagerank mérés, keresooptimalizálás

statcounter

Etarget

linkcsere

Nanotechnológia 5.

neney 2011.02.19. 17:44

Az elmúló század utolsó évtizedében következett be a fizikában, a kémiában, a biológiában és fõleg ezek határterületein a figyelem fordulása a nanoméretû objektumok felé. A XX. század második felét sok tekintetben a gigantizmus jellemezte a társadalomban és a tudományokban egyaránt, ám sok gigantikus alkotásról kiderült: az nem feltétlenül a legelõnyösebb megvalósítási forma. Gyakran a kicsi, egyedire szabható megoldás hatékonyabb, hajlékonyabb, és kevésbé terheli meg a környezetet. Viszont ahhoz, hogy például, egy narancsméretû mûhold elláthassa sok száz kilós elõdje feladatait, egészen új technológiákra lesz szükség.

A forradalom kiváltó okai többrétûek. Igen fontos lépés volt a nanométeres vagy annál kisebb(!) tárgyakat az ember számára láthatóvá varázsoló eszközök megjelenése. Egyrészt a már klasszikusnak számító elektronmikroszkópiát (1933-ban fedezte fel E. Ruska) sikerült arra a szintre tökéletesíteni, ahol képes rutinszerûen feloldani a nanométeres részleteket.

Másrészt svájci fizikusok 1981-ben a fénymikroszkóptól (mikronos felbontás) és az elektronmikroszkóptól (nanométeres felbontás) teljesen eltérõ elven mûködõ, új mikroszkópcsalád elsõ tagját fejlesztették ki: az alagútmikroszkópot. Ez képes az atomi méretû részletek (a nanométer tizedrésze) felbontására is. Segítségével elõször "pillantott meg" az ember atomokat, és megvizsgálhatta egy szabályos atomi elrendezõdésben (kristályban) egyetlen atom hiánya által elõidézett változásokat! Binning és Rohrer 1986-ban Nobel-díjat kaptak a felfedezésükért.

Az alagútmikroszkóp a fény-, és elektronmikroszkóptól eltérõen nem átvilágítja a vizsgált mintát valamilyen sugárral, hanem egy nagyon hegyes, ideális esetben egyetlen atomban végzõdõ szondával igen közelrõl, mintegy nanométer távolságból "letapogatja" a minta felületét, valahogy úgy, ahogyan a vakok olvassák a Braille-írást. A szonda csúcsán elhelyezkedõ atom a mintával való kölcsönhatása alapján "érzékeli", hogy abban a pontban, amely felett éppen áthalad, található atom vagy sem. Ezt az információt egy számítógépnek továbbítja, amely a mért pontokból összerakja a minta úgynevezett domborzati képét.

Az alagútmikroszkóp nemcsak arra alkalmas, hogy segítségével nézegessük az atomokat, "rakosgatni" is lehet vele. A Berlini Szabadegyetem kutatói egyetlen szén-monoxid-molekulából álló "pontokból" írták fel egy rézkristály felületére az idei évet jelölõ számot. A Cornell Egyetem kutatói az alagútmikroszkóppal atomonként rakosgattak össze molekulákat. Természetesen ez nagyon rossz hatásfokú "gyártás". Még az alig néhány atomból összerakott molekula is rengeteg pénzbe kerül(ne).

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://csucstechnologia.blog.hu/api/trackback/id/tr791974494

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.