Csúcstechnológia

A blog azokkal a különleges technológiákkal, érdekességekkel foglalkozik, amelyek a tudomány mai állása szerint a technológia élvonalába tartoznak. Csúcstechnológiának nevezzük azokat a technikai újításokat, találmányokat, melyek messze meghaladják a saját korukat. Jó szórakozást!

Etarget

FRISS BLOGOK

NAPTÁR

június 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30

Etarget2

Google Pagerank mérés, keresooptimalizálás

statcounter

linkcsere

Etarget3

Fischer-Tropsch erőművek

neney 2018.06.23. 09:02

Ma még nem üzemel olyan erőmű, ahol a harvardi kutató által javasolt összes lehetőséget kiaknáznák. Olyan területeken azonban, ahol rendelkezésre áll megfelelő mennyiségű kőszén, biomassza, valamint van lehetőség a befogott szén-dioxid föld alatti tárolására is, igen jó távlatok nyílhatnának nagyobb üzemek telepítésére is. A dél-afrikai Sasol például viszonylagosan tiszta üzemanyagot készít gázból folyékony szénhidrogén (ún. gas-to-liquid, GtL módszer), illetve szénből folyékony szénhidrogén (ún. coal-to liquid, CtL módszer) előállításával. A cég nemcsak alacsony kéntartalmú szintetikus dízelolajat, de egyéb kémiai termékeket is előállít a Fischer-Tropsch módszer segítségével.

http://www.origo.hu/i/0912/200912106.jpg

A Choren úgynevezett Beta-erőműve. Az előtérben álló Volkswagen gépkocsi a cég által BtL módszerrel előállított üzemanyagot, a SunDieselt használja.

Teljes egészében biomassza gázosításából állítja elő a német Choren cég a folyékony szénhidrogént (ún. biomass-to-liquit, BtL módszer), míg szerves hulladékból készítenének szintézisgázt, majd pedig tiszta üzemanyagot a kaliforniai Rialtóban. Előbbi freibergi üzeme az első olyan, BtL-módszert alkalmazó egység, amely kereskedelmi célokra is fog üzemanyagot gyártani, az utóbbi a Rentech cég beruházásában készülő központja, amelyet 2012-ben adtak át. Mindkét helyszínen kis erőművekről beszélhetünk (másképp logisztikailag nem is lenne lehetséges csak BtL-módszer használata), ezért a termelt igen kis mennyiségű szén-dioxidot nem tárolják föld alatti tárolókban.

Üzemanyag-előállítás szén-dioxidból

Jelenleg is kísérleteznek olyan módszerek kidolgozásával, amelyek segítségével akár szén-dioxidból is elő lehetne állítani üzemanyagot. A Sandia Laboratórium (Sandia National Laboratories) Napfényből üzemanyagot projektje (Sunshine to Petrol, S2P) keretében például koncentrált napenergiát felhasználva állítanak elő szén-dioxidból szén-monoxidot, illetve vízből hidrogént és oxigént. A műszer prototípusát is elkészítették (CR5), s ha beépítik egy S2P rendszerbe, végtermékként szintetikus folyékony szénhidrogén (így akár metanol, gázolaj vagy kerozin) állítható elő.

Szólj hozzá!

Kiderült miért nőtt ilyen nagyra az emberi agy

neney 2018.06.20. 07:29

Számítógépes modellel fejtették meg amerikai tudósok, miért nőtt aránytalanul nagyra az ember agya az evolúció során, eredményeik szerint a legfontosabb tényezők nem társadalmiak, hanem gazdaságiak voltak: az élelem megszerzése, tárolása, eszközök készítése.

Az ember agya aránytalanul nagy, testéhez képest mintegy hatszor akkora, mint amekkorát más emlősök arányai alapján várnánk. Az egy-másfél kilogrammos szerv a test energiaszükségletének egyötödét teszi ki. Az evolúciós elmélet szerint komoly oka lehetett ilyen "költséges" szerv kialakításának és fenntartásának – írja az MTI.

Az okokat keresve a tudósok gondoltak arra, hogy az emberelődnek talán ekkora agykapacitásra volt szüksége, hogy felvegye a harcot a környezet kihívásaival, az élelem felkutatásával és tárolásával vagy az egyre bonyolultabb társadalmi viszonyokkal.

A múltban a kutatók többnyire összehasonlítással igyekeztek választ kapni a kérdésre: vizsgálták például a ma élő emberszabású majmok és az emberelődök csoportnagysága és agyuk mérete közötti összefüggést.

Nature tudományos lap friss számában megjelent tanulmány szerzői, Mauricio Gonzáles-Forero és Andy Gardner, a skót St. Andrews-i Egyetem kutatói számítógépes szimulációval keresték a választ a kérdésre. Kitaláltak – az egyszerűség kedvéért – egy csak nőkből álló populációt és követték őket az élet kihívásainak útján. Betáplálták az újszülött agyméretét, az agy és a szaporodási szervek energiaszükségletét és olyan feladatokat szimuláltak, amelyek az agyi evolúció környezeti és társadalmi kihívásokat számba vevő elméleteiben jelennek meg.

A gép azt mérlegelte, hogy az egyes gazdasági és társadalmi kihívások mennyire befolyásolták idővel az agy méretét. Azt találta, hogy a komolyabb kihívás általában nagyobb agyméretet eredményezett. A két kutató azt várta, hogy a társadalmi kihívások estek nagyobb súllyal a latba, ez volt évtizedeken át a vezető elmélet.

Meglepetésükre a modell azt az eredményt hozta, hogy az agynövekedést serkető feladatok 60 százalékát olyan tevékenységek tették ki, amikor az egyén maga küzdött a természettel, egyedül kereste, tárolta és készítette el az élelmet, állított elő kőeszközöket. 30 százalékot jelentettek azok a feladatok, ahol másokkal együttműködve szerezte meg a táplálékot, például közös vadászaton vett részt.

Az utolsó 10 százalékot az embercsoportok közötti versengés tette ki. A kulturális – többek között a nyelvfejlődési – tényezőket a jövőben tervezik modellezni. A tudósok nem gondolják, hogy ezzel az "övék az utolsó szó", inkább arra bátorítanák a többi kutatót, hogy vizsgálják számítógépes modellekkel az agyméret kialakulásának kérdéseit.

Szólj hozzá!

Megtalálták a magyarázatot az emberi agy fejlődésére

neney 2018.06.17. 07:24

Amerikai kutatók azonosították azt a három gént, amely kulcsszerepet játszhatott az emberi evolúció mérföldkövének számító aránytalanul nagy agy kialakulásában. Ez a három, csak az emberben található gén 3-4 millió évvel ezelőtt jelent meg, éppen azelőtt, hogy a Homo sapiens elődei - a kövületek szerint - látványos agykoponya-növekedést kezdtek mutatni - közölték a Cell című tudományos lap aktuális számában megjelent tanulmány szerzői.

A három, szinte azonos gén, valamint egy negyedik, nem működő társuk, az úgynevezett NOTCH2NL gének olyan géncsaládból erednek, amely évmilliókkal ezelőtt jelent meg, és az embrionális fejlődésben játszik szerepet – írja az MTI.

A NOTCH2NL gének különösen aktívak az agykéreg idegi őssejtjeinek tárhelyén. Az agykéregben található a legmagasabb szintű mentális funkciók, a megismerés, a nyelv, a memória, az értelmezés és az öntudat irányítása. A kutatók azt találták, hogy ezek a gének késleltetik az embrió őssejtjeinek idegsejtté érését, ennek eredményeként nagyobb számú érett idegsejt termelődik ebben az agyi régióban.

A fajt, ami vagyunk, az egyéneket, akik vagyunk, szélesebb összefüggésben az agykéreg határozza meg. Csodálatos dolog tanulmányozni, hogyan alakult át az evolúció során"

– mondta Pierre Vanderhaeghen, a Brüsszeli Szabadegyetem és a leuveni Vlaams Biotechnológiai Intézet (VIB) kutatója.

A majom- és emberszerű tulajdonságokkal is rendelkező Australopithecus afarensis faj nagyjából abban az időben élt Afrikában, amikorra a tudósok a négy gén megjelenését teszik. A négy gén az ember legközelebbi genetikai rokonaiban nem található meg: az orangutánoknak nincs, a gorilláknál és a csimpánzoknál viszont megvan a gének nem működő rokona. A Homo sapiens két, mára kihalt "unokatestvére", a neandervölgyi és a gyenyiszovai ember azonban rendelkezett velük.

Szólj hozzá!

Pszichopata mesterséges intelligenciát fejlesztettek amerikai kutatók

neney 2018.06.14. 07:20

Mindenhol gyilkosságot és halálesetet lát az első "pszichopata" mesterséges intelligencia, amelyet amerikai kutatók alkottak meg. Az Albert Hitchcock Psycho című filmjének főszereplője, Norman Bates után Normannak keresztelt algoritmussal a Massachusetts Institute of Technology (MIT) kutatói a mesterséges intelligencia veszélyeire igyekeznek felhívni a figyelmet. Norman ugyanis példa arra, hogy mi történik, ha egyoldalú információkkal látják el a mesterséges intelligenciát.

A kísérlet során a szakértők kizárólag olyan tartalmakat tápláltak a mesterséges intelligenciába, amelyek haldokló emberekről szólnak. A tartalmak a Reddit közösségi portálról származtak. Ezután Normannak a pszichodiagnosztika során használt Rorschach-teszthez hasonlatos tintapacaképeket mutattak. A pszichopata Norman válaszait összehasonlították egy "normális" mesterséges intelligenciáéval.

Az eredmények félelmet keltőek voltak. Miközben az "egészséges" algoritmus a képen "szorosan egymás mellett álló embereket" látott, Norman egy ablakon kiugró férfit. Egy másik tintapacában a mesterséges intelligencia egy személyt látott esernyővel, Norman egy "férfit, akit kiabáló felesége előtt lőnek le".

A pszichopata algoritmus embereket vélt látni, akiket áramütés öl meg és akiket elütnek, miközben a másik mesterséges intelligencia madarakat, repülőgépet és esküvői tortát figyelt meg a képeken.

A gépi tanulás során az adatok, amelyeket a gépekbe táplálnak, központi jelentőségűek, "jelentősen megváltoztathatják a viselkedését" – foglalták össze eredményeiket a tudósok, akik azt mondták, céljuk, hogy felhívják a figyelmet a mesterséges intelligencia veszélyeire.

Ha egy algoritmust igazságtalannak vagy elfogultnak tartanak, a tettes sokszor nem a mesterséges intelligencia maga, hanem az adatok, amelyeket betápláltak – magyarázták az MIT kutatói.

A tudósok a norman-ai.mit.edu internetes oldalon bemutatják Norman válaszait, és arra kérik az érdeklődőket, ők is válaszoljanak a kérdésekre, így segítve Norman megjavítását.

Szólj hozzá!

A valóságban is megalkották a fluxuskondenzátort

neney 2018.06.11. 08:50

Egy nemzetközi kutatócsoport a napokban jelentette be, hogy sikerült megalkotniuk a világ első működő fluxuskondenzátorát. A szerkezet - aminek nevét a mozirajongók ismerhetik a Vissza a jövőbe sorozatból - lehetővé teszi az "idővisszafordítási szimmetria megtörését" és "hagyományosan ledönthetetlennek hitt korlátok áthágását"

A fluxuskondenzátor felépítése rendkívüli módon hasonlít filmben látott társára - de időutazást ennek ellenére nem tesz lehetővé

Bár a fluxuskondenzátor nem csak nevében, de felépítésében is rendkívüli módon hasonlít a filmben látott társához, utóbbival szemben nem teszi lehetővé az időutazást. Ehelyett a szerkezetnek a kutatók szerint a kvantum-számítógépekben lehet majd jelentősége, ahol biztosíthatja, hogy a jelek szigorúan csak egy irányban áramoljanak egy áramkörön belül.

Ugyanakkor a találmányt hasznosítani lehet majd az eddigieknél hatékonyabb radarok, Wi-Fi hálózatok és mobiltelefonok kidolgozásában is.

Szólj hozzá!